Bárányhimlő (legfontosabb infók)
- Varicella zoster vírus (VZV) okozza.
- Nagyon fertőző, pattanásszerű kiütéseket (kezdetben pattanásszerű hólyagok, majd hegek, pörkök), levertséget, lázat okoz általában.
- Arcon/hason/mellkason/háton kezdődnek általában a viszkető kiütések, melyek testszerte elterjedhetnek, akár 250-500 kiütés is megjelenhet testszerte.
- A kiütések ráterjedhetnek a szemhéjakra, szájba, genitáliákra (nemi szervekre).
- A bárányhimlő súlyos lefolyású is lehet, különösen kisbabáknál, felnőtteknél, immunrendszert gyengítő álllapotokban.
- A kiütések különböző stádiumokban egyszerre is jelen lehetnek (folyadékkal telt hólyagoktól pörkig). Kb. egy hét alatt alakulnak a hólyagok pörkké.
Hogyan, mikor fertőz a bárányhimlő?
- Hogyan? Cseppfertőzéssel illetve kontakt útján is terjed. A bárányhimlő kórokozóját a varicella zoster virust tartalmazzák az orr és garatváladék, vér valamint a bárányhimlős hólyagok váladékai, így az általuk szennyezett kézzel, tárgyakkal (pohár, cumi, cumisüveg, játékok…) , vagy a levegőbe kerülve (köhögés, tüsszentés…) is fertőzhetnek.
- Mikor? 1-2 nappal a kiütések megjelenése előttől, odáig, ameddig nem pörkösödnek a hólyagok (megjelenésüktől kb. 5-7 nap).
- Mi a lappangási idő és mennyi ez? A lappangási idő az az idő, ami a bárányhimlővel történő találkozástól (expozíció) a tünetek kifejlődéséig tart, leegyszerüsítve tehát, az az idő, amikor az adott személy már bárányhimlős, de még nem tud róla. Lappangási idő: 10-21 nap
- Bárányhimlő után… további védettség kérdése? Ha valaki egyszer átesett a bárányhimlőn, életreszóló védettség alakul ki, többször valószínűleg nem kapja el. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy annak ellenére, hogy valaki már átesett a bárányhimlőn, mégis elkapja újra.
Mik a bárányhimlő szövődményei?
- A bőr illetve egyéb szövetek streptococcus A (Str. pyogenes) által okozott felülfertőződései, pl. ótvar…
- Tüdőgyulladás
- Agyvelőgyulladás (fejfájás, zavartság, görcsök)… idegrendszeri maradványtüneteket hagyhat maga után a gyógyulást követően
- Kisagyi egyensúlyzavar mely a kisagy gyulladásának következménye (akaratlagos mozgások kivitelezése közben hányinger, hányás, remegés, beszédzavar… 2-3 hét alatt spontán gyógyul)
- Reye szindróma (hányinger, hányás, zavartság, letargia, kóma, halál). Az aspirin adása könnyen provokálja a Reye szindróma kialakulását, így aspirint tilos gyereknek adni!
- Középfülgyulladás
- Májgyulladás
- Vérmérgezés
- Folyadékvesztés
- Szívizomgyulladás
- Csontvelőgyulladás
- Vérképzőrendszeri eltérések
A bárányhimlő ritka szövődménye a stroke. A bárányyhimlőt követő egy évben 3x gyakrabban fordul elő, az esetek száma egyre nő.
Sokan olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy kórházi kezelésre szorulnak, továbbá halált is okozhat a szövődményes bárányhimlő.
Herpes zoster – övsömör
Hónapokkal, évekkel a bárányhimlő után, bárányhimlőn átesettek kb. 15%-ában fordul elő. Ennek oka az, hogy a bárányhimlő lezajlása után az azt okozó VZV visszahúzódik az érzőideg dúcokba, ahol normál immunállapotban inaktív állapotban van. Az immunstátusz gyengülése esetében a VZV aktiválódhat, kiszabadul az érzőideg dúcokból és a jellemző elváltozásokat ún. dermatómák (1-3dermatoma) a bőr egy szelete/ csíkja, ami az adott érzőideg beidegzési területén okozza, általában csak az egyik oldalon. Orvosi konzultáció, kivizsgálás javasolt az övsömör megjelenése után.
Kiknél nagyobb a szövődményes bárányhimlő valószínűsége?
- Újszülöttek
- Serdülők
- Felnőttek
- Várandósok
- Immungyenge állapotok (HIV/AIDS, tumoros állapotok, szervtranszplantáción átesettek, kemoterápiás kezelés alatt állók, immunszuppresszív kezelést kapók, hosszasan szteroidokat szedők)
A kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal milyen tünetek jelentkezhetnek?
- Hőemelkedés, láz
- Torokfájás
- Fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet
- Étvágycsökkenés/ étvágytalanság
- Fejfájás
A várandós anyukára nézve milyen kockázatokkal kell számolni bárányhimlő esetén?
Bárányhimlő szövődményei, pl. tüdőt érintő szövődmények, máj- és idegrendszeri szövődmények valószínűsége nagyobb.
Várandósság alatti bárányhimlő esetében milyen veszélyek fenyegetik az embryot/magzatot, a születendő kisbabát?
Ebben a kérdésben a legfontosabb tényező az idő, tehát, hogy a várandós nő a terhességének mely szakaszában, hányadik hetében fertőződik.
- Első 20 hétben (különösen 8-20): congenitalis varicella syndroma (veleszületett bárányhimlő szindróma) : végtagfejlődési rendellenesség, hegesedések a bőrőn, központi idegrendszer fejlődési rendellenességei (agy atrófia- agysorvadás, agy fejlődésének hiányosságai, microcephalia- kisfejűség, szem gyulladása, mentális retardáció- csökkent szellemi tevékenység, paralízis- bénulás).
- Ha a szülést megelőző kb. 5 nap során, valamint a postpartum (szülést követő) 48 órában alakul ki a bárányhimlő, az újszülött valószínűleg az ún. NEONATÁLIS VARICELLA- val fog megszületni, ami egy életveszélyes állapot. Az újszülött 10-12 napos korára súlyos fertőzésre lehet számítani, mely kezelés nélkül 30%-ban halálos.
Ha egy korábban bárányhimlőn át nem esett nő a várandóssága során találkozik a bárányhimlővel, azonnal érdemes a kezelő orvosához fordulni, hogy mérlegeljék, hogy mit lehet a továbbiakban tenni az anya és a születendő kisbaba egészségének érdekében.
Milyen lehetőségek vannak ha az anyuka tudomása szerint ezt megelőzően nem találkozott bárányhimlővel, most viszont várandósan igen?
Egy egyszerű vérvételt követően a vér vizsgálata során a bárányhimlő ellen termelt ellenanyagokból (továbbiakban varicella IgM, varicella IgG) továbbá a vírus kimutatásával megállapítható, hogy volt-e vagy ténylegesen nem volt azidáig bárányhimlős a kismama, illetve megállapítható, hogy jelenleg báranyhimlős-e. Ebben a pontban én most 2 vizsgálatot említek, az egyik a SZEROLÓGIA, a másik pedig a PCR vizsgálat.
- A szerológia során a vírus ellen a szervezetünkben termelődő ellenanyagokat vizsgálják. Durván leegyszerűsítve ha a varicella IgM szintje magas, az most zajló bárányhimlő fertőzésre utal, ha a varicella IgG szintje magas az pedig korábban lezajlott fertőzésre utal. Az IgG értékéből lehet következtetni az esetleges védettségre, védettség szintjére korábban lezajlott bárányhimlő fertőzés esetén.
- A szerológiát érdemes terhesség előtt elvégeztetni, még a babatervezés fázisában, hogy ellenőrizzük a védettség szintjét, továbbá ha nem megfelelő a védettség még a terhességet megelőzően lehetőség legyen a bárányhimlő elleni védőoltás beadására. Ha nem megfelelő a védettség szintje és a gyermeket tervező nő a védőoltás mellett dönt, akkor az oltástól számítva 1 hónapig nem javasolt teherbe esni. (mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés).Terhes nő nem kaphat bárányhimlő elleni védőoltást. Egy személyes megjegyzés: Az első terhességem előtt, valamint a 2 terhesség között is elvégeztettem a vizsgálatot.
- A PCR (polymerase chain reaction) során magát a vírust lehet kimutatni. Ezt a vizsgálatot akkor érdemes elvégezni, ha feltételezhető, hogy a várandós nő találkozott bárányhimlőssel, de még nincs tünete a várandósnak. (Egy várandós nő feltételezhetően direkt nem találkozik bárányhimlőssel, ilyen akkor fordulhat mégis elő, ha a bárányhimlős a várandóssal történő találkozáskor még nem tud róla, hogy bárányhimlős, de esetlegesen fertőzhet.) Ennek a vizsgálatnak azért van jelentősége ebben az esetben, mert a várandós ha kimutatták már a szervezetéből a bárányhimlőt, de még nem alakultak ki a betegség tünetei, akkor egyéb tényezőket figyelembe véve az orvos mérlegeli a további terápiás lehetőségeket, melyek az immunglobulin készítmények, továbbá egyéb gyógyszeres kezelés, amik ha még időben vagyunk megvédhetik a várandós nőt és a fejlődő babát a súlyosabb következményektől. Itt is az idő a legfontosabb tényező, ha a várandós anyuka találkozott bárányhimlőssel, akiről a találkozás után derült ki, hogy bárányhimlős, érdemes mielőbb konzultálni a terhesgondozást végző orvossal.
Megelőzés: VÉDŐOLTÁS – Varilrix, Varivax
Mik a legfontosabb tudnivalók az oltásról?
- Élő attenuált (legyengített) varicella-zoster vírust (VZV) tartalmaz
- Egészséges embereknél az oltás nem okoz bárányhimlőt
- Varilrix 9 hónapos kortól, Varivax 12 hónapos kortól
- Az oltás következtében a szervezet ellenanyagokat termel, mely védettséget nyújt a bárányhimlővel szemben.
- A bárányhimlő elleni védőoltás nem biztos, hogy kialakítja a teljes védettséget, de ha a bárányhimlő az oltás ellenére mégis kialakul, az valószínűleg enyhébb és szövődménymentes lesz.
Ki nem kaphat oltást?
- Ha neomicinre, vagy az oltás bármely alkotójára érzékeny.
- Ha allergiás reakció lépett fel korábban az oltás bármely összetevőére.
- Ha lázas.
- Ha terhes.
- Ha immunhiányos állapota van.
- Ha immunrendszert gyengítő gyógyszert szed.
- Az immunrendszer védekezőképességének függvénye az oltás beadhatósága.
Oltást követően egy hónapig nem javasolt teherbe esni, olyannyira nem, hogy fogamzásgátlóval szükséges védekezni.
(mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés).
Miről beszéljen orvosával mindenképpen az oltás beadása előtt?
- Minden vény nélkül kapható készítményről, amit az utóbbbi időben szedett.
- Vényköteles gyógyszerekről, amiket az utóbbi időben szedett.
- Különösen acetilszalicilsav (szalicilát) készítmények közelmúltban történő alkamazásáról.
- A szalicilátoknak különösen nagy a jelentősége az oltás szempontjából, szalicilátkezelés után az oltást 6 héttel el kell halasztani a Reye syndroma elkerülése végett.
Varilrix – hogyan – mikor – kinek – hányszor?
- Mikortól? 9 hónapos kortól
- 9 hónál idősebb 12 évnél fiatalabb (2 oltás)
- 13 éves vagy idősebb (2 oltás)
Az 1. oltás után a 2. oltást kb. 6 héttel később érdemes beadni (4 hétnél korábban ne).
Mint minden oltásnak, a bárányhimlő oltásnak is lehetnek szövődményei, az oltási szövődmények azonban ritkák, viszont a bárányhimlő fertőzés okozta szövődmények súlyosabbak és sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő.
Varivax – hogyan – mikor – kinek – hányszor?
- Mikortól? 12 hónapos vagy annál idősebb (kivételes esetben, bizonyos helyzetekben 9 hónapos kortól)
- 12 hónapostól 12 èves korig 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás között 12 hét különbséggel.
- 13 éves vagy annál idősebb serdülő/ felnőtt számára 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás közt 4-8 hét különbséggel.
Fontos, hogy az oltás hűtőben 2-8 fok között tárolandó, a gyógyszertár és a hűtő között pedig célszerű hűtőtáskában szintén 2-8 fok között tárolni.
A védőoltással megelőzhető betegségeket érdemes kivédeni!
Védőoltás!
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!