Ugrás a tartalomhoz
dr. Udvardi Réka

dr. Udvardi Réka

Prevenciós weboldal Nőknek

  • DokiAnyu
  • Magánrendelés
  • Kapcsolat
  • Blogbejegyzések
  • rólam
    • Here I am…
    • Továbbtanulás- gyerekvállalás- munka
    • Gondolatok a műtőasztalról – császármetszés – Kicsi lányom születése
    • Lombikbabàk anyukàja vagyok
  • meddőség-lombik
    • Meddőség huszonévesen 1. rész – inzulinrezisztencia
    • Meddőség huszonévesen 2. rész- pajzsmirigy alulműködés
    • Meddőség huszonévesen- 3. rész – PCOS
    • Lombikbabàk anyukàja vagyok
    • A “többi” blastocysta sorsa
  • várandósság
    • Várandósság alatt javasolt vizsgálatok
    • Bárányhimlő – a várandósság szempontjából is nézve
    • Parvo B19 a várandósság szempontjából, fókuszban a baba
    • Vészes terhességi hányás- MRI
  • szülés
    • Gondolatok a műtőasztalról – császármetszés – Kicsi lányom születése
    • Baba születése- fókuszban a baba, ahogy én látom
  • szülés után
    • Szülés után – Az 1. hat hét történései
    • Szopi – fejés – cici – tápszer
    • Szoptatási kérdés
  • csecsemő/gyermekbiztonság
    • Újraélesztés – csecsemő/gyermek/felnőtt
    • Shaken Baby Syndrome
  • védőoltások
    • BÖLCSŐHALÁL-SIDS-SZÜKSÉGES-E LÉGZÉSFIGYELŐ?
    • Bárányhimlő – a várandósság szempontjából is nézve
    • Agyhártyagyulladás – meningitis
    • HPV – méhnyakrák
    • Kanyaró “Morbilli”
    • Magyar Oltási Rend Kisokos
  • share/like
  • 0 Ft 0 elem

A méhnyakrákot HPV okozza! A HPV védőoltással megelőzhető! Szüntessük meg a méhnyakrákot!

Tudta, hogy…?

  • A méhnyakrákos megbetegedések hátterében kb. 97%-ban a HPV áll!
  • Ha mindenki védett lenne a HPV-vel szemben tulajdonképpen a méhnyakrák nagyrészt eltűnne, mint betegség!
  • A HPV védőoltással megelőzhető!
  • A méhnyakrák védőoltással megelőzhető!
  • A méhnyakrák szűrhető!
  • A szűrés célja a rákmegelőző állapotok időben történő felismerése és kezelése
  • A HPV lezajlása után nem alakul ki védettség a vírussal szemben!
  • A védettséghez védőoltásra van szükség!
  • A szexuálisan aktív emberek 80%-a találkozik HPV vírussal élete során legalább egyszer!
  • A HPV nem csak méhnyakrákos megbetegedést okozhat!
  • A HPV nem csak a nőket, hanem a férfiakat is érinti!
  • A védőoltás nem csak a nemi élet megkezdése előtt ajánlott, hanem későbbi életkorban, a nemi élet megkezdése után is!
  • A HPV védőoltás hazánkban választható, ingyenesen biztosított, a 7. osztályos fiúk és lányok számára

Mik a legfontosabb információk a HPV-vel kapcsolatosan?

Kb. 200 vírust ismerünk jelenleg. A fertőződést követően 1-2 éven belül a szervezet leküzdheti a HPV-t (az esetek 90%-ában). Vannak esetek, amikor a szervezet nem tudja eltüntetni a vírust, ilyenkor ún. perzisztáló fertőzésről beszélünk. A perzisztáló magas rizikójú (HR) HPV fertőzés okozhat méhnyak, szeméremtest, hüvely, szájüreg, gége/garat, hímvessző, végbélnyílás rosszindulatú daganatos megbetegedéseket. Az elsődleges megelőzési lehetőség a védőoltás! A méhnyakrákra hatékony szűrési metódus van. Hazánkban évente szűrjük a méhnyakrákot, azonban amennyiben HR HPV-t és méhnyakrákszűrést is végzünk egyszerre, továbbá eredményük negatív, úgy 3 évente is elégséges a szűrés. A méhnyakrákszűrés nagyon fontos. Célja, hogy még a daganatos megbetegedés kialakulását megelőzően az ún. rákmegelőző állapotokat  minél korábban felismerjük, kezeljük, megelőzve ezzel a súlyos, méhnyakrákos megbetegedést. A HPV fertőzés az egyik legelterjedtebb szexuális úton terjedő betegség (STD, STI), mind a nők, mind a férfiak körében. A HPV fertőzés sokáig tünetmentes lehet. A HPV okozta daganatos elváltozások védőoltással megelőzhetőek! A HPV okozta betegségek közül a méhnyakrák az egyetlen, amire rutin szűrés elérhető! HPV-re nincs jelenleg nincs igazán hatékony kezelés. Azonban a HPV okozta elváltozások – genitális szemölcsök, méhnyak-, hüvely-, szeméremtest-, végbélnyílás-, hímvessző nem rosszindulatú, illetve rákmegelőző állapotai kezelhetőek, főként sebészileg, továbbá fagyasztás, illetve égetés útján. A rendszeres méhnyakrákszűrés nagyon fontos, minél korábbi stádiumban ismerjük fel a méhnyakrákot, annál hatékonyabban tudjuk azt kezelni!

 

A WHO célkitűzése 2030-ra  „90-70-90” – Mit jelent ez pontosan?

A lányok 90%-a befejezett HPV oltási sorral rendelkezzen!

35-45 éves nők 70%-a legyen szűrve!

A rákmegelőző állapotok illetve daganatos megbetegedések 90%-a legyen kezelve !

 

A HPV előfordulása hazánkban:

Hazánkban a méhnyakrák halálozás relatív kockázata magas, kétszerese az EU 28 ország átlagának. 2015-2016-ban „Komplex népegészségügyi szűrés”   során (EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001) 4000 25-65 éves nő komplex szűrése történt, ahol a HR HPV pozitivitás 11,2% volt és az életkor előrehaladtával a HR HPV pozitivitás csökkent. 25-29 éves korban a  HR HPV pozitivitás a szűrés szerint 19,4% volt. 55-59 éves korban a  HR HPV előfordulása 5%. 60 éves felett hr HPV előfordulása  5,3 %.

 

Hogyan alakul a méhnyak HR HPV pozitivitás világszerte:

Szub-Szaharai Africa (24%). Latin Amerika és a Karib térség (16%). Kelet-Europa (14%) &Dél-kelet Asia (14%)

 

Mikor fordul gyakrabban elő a HPV fertőzés? – hajlamosító tényezők …

  • HIV pozit nők
  • Homoszexuális férfiak
  • Immunszupprimált betegek
  • HPV mellett más STI (nemi úton terjedő betegségek) is
  • immunszuppresszáns kezelés (pl transzplantatio)
  • Szexuálisan abuzált gyermekek

HPV fetrőzés talaján daganatos megbetegedések tudnak kialakulni!

2019-ben világszerte 620 000 nő és 70 000 férfi esetében diagnosztizáltak HPV okozta daganatos megbetegedést. A daganatos megbetegedések okozta halálozásokban a méhnyakrák a 4. (2022-ben) világszerte. Világszerte 660 000 új  méhnyakrákos eset  kerül felismerésre évente (2022). Világszerte 350 000 méhnyakrák következtében bekövetkezett haláleset fordult elő évente (2022). A méhnyakrákos esetek több, mint 90%-a HPV-hez kapcsolódik (97%). HPV 16, 18-as törzsekkel szemben az oltások igen hatékonyak, (kb 95%-os védettség érhető el), HPV 16-18-as törzsek felelnek az összes méhnyakrák 72%-ért.

Vakcinák: bivalens (2 komponensű), quadrivalens (4 komponensű), nonavalens (9 komponensű). Itthon jelenleg a  9 komponensű vakcina érhető el. Legonkogénebb törzsek HPV 16 és HPV 18 (mindhárom típ. vakcina célozza ezeket) . Az elmúlt 20 éveban számos vakcinációs programot szerveztek világszierte az átoltottság növelése céljából. Jelenleg kevés országban biztosított a fiúk védőoltása vakcinációs programon belül állami finanszírozásban, hazánkban biztosított!

 

HPV vírus:

A HPV vírus egy dupla szálú DNS vírus. Az általa okozott jó, illetve rosszindulatú daganatokat okozó törzseket két nagy csoportba soroljuk. HR illetve LR

  • Jóindulatú elváltozás képzési potenciál (LR)
  • Rosszindulatú daganat képzési potenciál (HR)

 

 

A HPV támadáspontja:

  • Basalis epithel sejteket támadja meg, amik kevéssé differenciáltak (a bőr vagy a mucosa basal memrán sejtjei)

 

Mi történik a HPV-ven történt találkozás – fertőzést követően?

  • (1-)2 éven belül a szervezet eliminálhatja, leküzdheti a HPV-t. Ez történik az esetek nagy részében -90%-ában.
    • Ezt követően azonban nem alakul ki védettség az adott törzzsel szemben, mert nem vált ki a védettség eléréséhez megfelelő immunválaszt.
    • a védőoltás 95%-ban megfelelő immunválaszt vált ki a védettség eléréséhez.
  • Az esetek egy részében perzisztáló HPV fertőzés alakul ki, ez azokban az esetekben történik, amikor a szervezet nem tudja nyom nélkül leküzdeni az adott törzset.
  • A perzisztáló fertőzések egy részéből transzformáló fertőzés fejlődik ki. A transzformáló fertőzés azt jelenti, hogy a HPV vírus (onkoproteinjei), bizonyos fehérjéi beépülnek a méhnyak sejtjeinek DNS-ébe, és azt átprogramozta, ráállítva ezzel a méhnyakrák felé vezető útra. Ezen az úton haladva méhnyakrák tud kialakulni 5-10 éve alatt, ezalatt az idő alatt azonban rákmegelőző állapotok fejlődnek ki, ezek időben történő felismerése és kezelése a cél!

Nézzük a piros autó útját!  A HPV fertőzést követően 2 éven belül nem küzdötte le a szervezet a fertőzést, így perzisztáló HPV fertőzés alakult ki.

Ezt követően a következő lépés a transzformáló vírus, amikor a HPV vírus bizonyos fehérjéi beépülnek a méhnyak sejtek örökítőanyagába, majd átprogramozzák azt, és elindítják a méhnyakrák felé vezető úton.

Ezen az úton a rákmegelőző állapotokon át végül méhnyakrák tud kialakulni kb. 5-10 éven belül.

Nézzük a sárga autókat, akik a HPV-vel történt találkozást követően azokat az embereket jelölik, akik 2 éven belül leküzdik a HPV fertőzést!

A HPV fertőzést követően az esetek 90%-ában a szervezet leküzdi a fertőzést.

Ezt követően nem alakul ki védettség a vírussal szemben.

Így miután nemi úton terjedő betegség és a férfiakat is fertőzi, hiába is küzdötte le a szervezet, a „ping-pong effektus” kapcsán a partnertől ismét elkaphatjuk a HPV-t.

 

 

Az egyedüli mód a védettség érdekében a védőoltás!

 

HPV okozta megbetegedések

Globálisan az összes daganat 4,5%-a hozható öszefüggésbe HPV-vel. Összes női daganat 8,6 %- áért tehető felelőssé a HPV. Nők körében 3. leggyakoribb előfordulási ok, magas halálozással. Férfi daganatok 0,8%- ával hozható összefüggésbe

  • LR HPV 
    • (férfiak és nők) genitális traktus szemölcsök, légzőrendszeri papillomák
  • HR HPV
    • (nők) méhnyakrák
  • (férfiak és nők) garat gége illetve szeméremtesti végbéltáji rosszindulatú daganatok

HPV epidemiológia

Leggyakrabban előforduló törzsek HR HPV: 16, 18. Gyakori előfordulású HR HPV törzsek: 31, 33, 45, 52, 58. A legtöbb HPV fertőzés tünetmentesen zajlik és az immunrendszer eliminálja a vírust 1-2 éven belül. Az elsőn HPV ellenes vakcina 2006 óta elérhető. Becslések szerint a szexuálisan aktív férfiak és nők 80 %-a találkozik legalább egyszer HPV-vel élete során. HPV infectio a 2. leggyakoribb daganatos megbetegedést okozó faktor (1. H. pylori – gyomor tumor esetében). A méhnyakrákos esetek 97%-a HPV fetrőzés talaján alakulnak ki. Ezen esetek 90%-áért a HPV 16-18 felel, HPV 45, 33, 35 előfordulása nő

 

HPV  – nők

Nők esetében a perzisztáló HPV fertőzés növeli a rizikóját a CIN (cervicalis intraepithelialis neoplasia) méhnyakrák megelőző állapot, illetve méhnyakrák előfordulását. Méhnyaki HPV fertőzés előfordulási gyakorisága 30 éves kor felett csökken. A méhnyak HPV fertőzésének jelenléte növeli az előfordulását a HPV okozta végbéltáji megbetegedéseknek. A szeméremtest daganatok 70 %-a HPV fertőzéssel hozható összefüggésbe. A hüvely daganatainak 75%-a HPV fertőzéssel hozható összefüggésbe.

 

HPV férfiak

A HPV fertőzés tekintetében magasabb a rizikó a homoszexuálisok illetve a HIV pozitívak esetében. A hímvessző daganatok 50,8%-a HPV fertőzés talaján alakul ki. Ennek nagy része, 68,3% HPV 16 fertőzéssel hozható összefüggésbe. A hímvessző rákmegelőző állapot – penile intraepithelial neoplasia (PeIN) 79,8%-a HPV asszociált. PeIN összesen 69,8% HPV 16 asszociált. Férfiak esetében a genitalis szemölcsök 90%-a HPV asszociált. HPV 16 a leggyakoribb ok

 

HPV fertőzés következtében fej-nyaki daganatok is kialakulhatnak

A fej-nyaki daganatok 26-30%-a HPV asszociált (90%-uk HPV 16)

 

Milyen szembetegségeket tud okozni a HPV?

Rákmegelőző állapot: conjunctival intraepithelial neoplasia 26 %-a HPV asszociált . Továbbá rákos megbetegedést is, a conjunctival squamous cell carcinoma 26%-a HPV asszociált. A HPV-hez kapcsolt szembetegségek hátterében a HPV 16, 18, 33 törzsek állnak.

 

Hogyan terjed a HPV? Hogyan fertőződhetünk?

A HPV elsősorban nemi úton terjed, ún. STD/STI. Azonban a HPV kimutatható: csecsemő szájából, anyatejből, magzatvízből, placentából, köldökzsinór vérből, spermából, ondóból. Perinatalis átvitel  is lehetséges (terhesség során). Kézről, ujjakról, tárgyak közvetítésével is terjedhet. A sebészeti eljárások során keletkező füst is lehet fertőzésforrás. Fontos megjegyezni, hogy  nedves felszíneken a HPV 16 fertőzőképes marad 7 napon át

 

LR HPV 6, 11 – Milyen jóindulatú elváltozásokat okozhatnak?

  • Anogenitális szemölcsök és visszatérő légzőrendszeri papillomák
  • Cervical intraepitheliel neoplasia CIN2, intraepithelial neoplasia, végbéltáji daganatok.
  • Recurrent respiratory papillomatosis (RRP) gége, légcső, garat, orr, szájüreg, tüdőparenchyma. Karfiolszerű elváltozás, akár légúti szűkületet okozhat,
    • Gyermekkori – Perinatális infectio, gyakori Dél-Afrikában, fiatalabb életkor (<12 év)
    • Felnőttkori – Dél-Amerikában és Európában gyakori, oral sex
  • a bőr szemölcsös elváltozásai
    • Gyermekek és fiatal felnőttek, (csúcs: 10-14 ék)
    • HPV béta és gamma generációk, (HPV 4, 65)
    • Az elváltozások nagy része kezelés nélkül 2 éven belül spontán elmúlik
    • fertőzés – átvitel akár tárgyak közvetítésével is
    • Gyakoribb férfiak körében, fiatalabb életkorban, immunszupprimáltakban.
    • Immunszupprimált esetekben squamous cell carcinoma alakulhat ki (késői reaktiváció feltételezhető)
  • Condyloma acuminatum
    • végbéltáji, száj, nyelv
    • Tünetmentestől a fájdalmasig
    • Morfológia: lapos/karfiolszerű
    • gyógyulása: spontán/immunmoduláló therapia /gyógyszeres therapia – helyi kezelés – podophyllotoxin/sebészi kezelés/ lézer
    • végbél illetve hüvely előfordulás esetében sebészi kezelés szükséges (malignus transzformáció prevenció)
  • szembetegségek – rákmegelőző állapot: conjunctival intraepithelial neoplasia 26 %-a HPV asszociált
    • HPV 16, 18, 33

 

HR HPV okozta rosszindulatú elváltozások

  • Méhnyakrák
    • Rizikófaktorok: perzisztáló HR HPV, dohányzás, szájon át szedhető fogamzásgátló, alkohol, vaginalis mikrobiom, laktobacillus csökkenés,
    • Transzformáló vírus
    • HPV 16, 18 (leginkább) – cervix, anogenital (szeméremtest, hüvely, végbélnyílás), fej-nyak (száj, mandulák, garat, gége)
    • Méhnyakrák szövettanilag
      • squamous cell carcinoma és adenocarcinoma
      • keratinized squamous cell carcinoma
      • non-keratinized squamous cell carcinoma
      • Adenocarcinoma
      • adenosquamous carcinoma
    • Méhnyakrák megelőző állapotok 5-10 év …à méhnyakrák

LSIL – CIN1 – HSIL – CIN2 – CIN3 – ISCC (in situ) –  Invazív méhnyakrák

  1. LSIL low-grade squamous intraepithelial lesions
    • CIN1 cervical intraepithelial neoplasia grade 1 (enyhe dysplasia, epthelium 1/3-a érintett)
  2. HSIL high-grade squamous intraepithelial lesions
    • CIN2 cervical intraepithelial neoplasia grade 2 (közepes dysplasia, epithelium 2/3-a érintett)
    • CIN3 cervical intraepithelial neoplasia grade 3 (súlyos dysplasia, epithelium egésze érintett)
  3. ISCC in situ cervical carcinoma (epithelium egésze érintett,bazal membrán is)

 

 

  • Hímvessző daganat
    • Rizikófaktorok: fitymaszűkület, lichen sclerosis, gyulladásos betegségek (balanitis xerotica obliterans), premalignus elváltozások (Bowen’s disease and erythroplasia of Queyrat), sok partner, szociális körülmények, HPV 16, 18
    • Szövettan: basaloid squamous carcinoma, warty carcinoma, clean cell carcinoma

lymphoepithelioma-like carcinoma

  • miRNS expresszió (over/down) megváltozásának diagnosztikus és prognosztikus jelentősége van
  • Fej-nyak daganatok squamous cell carcinomas
  • Szembetegségek – rákos megbetegedés: conjunctival squamous cell carcinoma
    • 26%-a HPV asszociált
    • HPV 16, 18, 33

Megelőzés:

prevenció – védőoltás

Legeffektívebb és költséghatékonyabb megelőzési mód. A vakcinák biztonságosak, a vírus egy kis részecskéjét használja, fertőzést nem tud okozni, csak a vírus felismerését segíti a szervezet számára. A vakcinák az L1 fehérje VPLs (virus like particles)-ek használatán alapul, erős immonogenitás. Súlyos szövődmény nem várható, esetleges fájdalom, bőrpír.

  • Gardasil nonavalens 9vHPV 6,11,16,18 és további öt L1 VPL 31,33,45,52,58
    • Legjobb hatásfok mind a LR mind HR HPV-vel szemben
    • FDA 2014-ben hagyta jóvá
    • CIN I,II,III ás HPV okozta elváltozások leghatékonyabb megelőzésére
    • 2020 óta HPV okozta fej-nyaki daganatok prevenciós céljából is alkalmazható
    • Kb a méhnyakrák 90%-a ezzel megelőzhető

HPV megelőzés – méhnyakrák megelőzés:

  1. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS: VÉDŐOLTÁS!
    • A HPV vakcinák nem tartalmaznak élő vírus DNS-t, nem tudnak HPV-t okozni. Nem használhatóak therapiaként, de segítenek megelőzni a HPV okozta daganatok kialakulását.
    • 9-14 éves lányok (nemi élet megkezdése előtt) 2 dózis (0, 6-12 hónappal később), Minimum 5 hónap teljen el a két oltás között
    • 15-26 éves korban és immunszupprimált 9-26 ék – 3 dózis (0, 1-2, 6). Minimum 4 hét az első két oltás között, minimum 12 hét a 2-3.oltások között, és min 5 hónap az 1-3 oltások között.
    • HPV védőoltás kontraindikációk: segédanyagokra való ismert érzékenység
    • további megelőzési lehetőségek: Óvszer, Circumcisio (csökkenti az infectio lehetőségét), HPV teszt
  • Javasolt 2 vagy 3 oltás férfiak és nők körében 9-45 éves kor között. CDC&ACIP
  • Nők körében 26 éves korig, ha nem kaptak oltást, annak pótlása javasolt (catch-up vaccination)
  • Férfiak esetében 21 éves korig javasolt az oltás pótlása, ha nem kapták meg (catch-up vaccination)
  • Tekintettel a növekvő HPV infekció gyakoriságra, 45 éves korig javasolt a nők védőoltása
  1. Másodlagos megelőzés: szűrés
  • VIA (visual inspection with acetic acid)
  • Pap test – hagyományos cytologia kenet /LBC
  • Colposcopia (pos cyt/ susp – pos VIA /HR HPV pos/ intraepith lesio vagy cx th utánkövetés)
  • HPV DNS teszt FDA jóváhyagott Roche Cobas (PCR) LR/HR HPV
  • HPV mRNS teszt E6 E7 expresszálódást vizsgál
  • CINTEC IHC LBS mintavételből HPV génexpressziót vizsgál, HPV DNS humán genomba történő beépülésre utal, p16, ki67
  1. Tercier prevenció

Rákmegelőző állapotok felismerését, kezelését követően utólagos védőoltás, mely a kiujjulás valószínúségét csökkenti.   Amennyiben a rákmegelőző állapot felismerésre került, ha még az ellátást (kúp alakú kimetszés – conisatio) megelőzően történik a HPV védőoltási sor megkezdése 0-3 hónappal, így a kiujjulás/visszaesés megelőzése méghatékonyabb, mintha conisatiot követően 0-12 hónappal kerülne beadásra az oltási sor. (ACOG)

 

Hivatkozások:

Milano, G.; Guarducci, G.; Nante, N.; Montomoli, E.; Manini, I. Human Papillomavirus Epidemiology and Prevention: Is There Still a Gender Gap? Vaccines 2023, 11, 1060. https://doi.org/ 10.3390/vaccines11061060

https://www.fda.gov/vaccines-blood-biologics/vaccines/gardasil-9

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/human-papilloma-virus-and-cancer

http://doi.org/10.339/pathogenesis12030416

NNGYK

https://www.acog.org/clinical/clinical-guidance/practice-advisory/articles/2023/07/adjuvant-human-papillomavirus-vaccination-for-patients-undergoing-treatment-for-cervical-intraepithelial-neoplasia

he prevalence of high-risk human papillomavirus (hrHPV) in Hungary: a research reoport http://doi.org/10.56077/AP.2022.4.1

https://www.acog.org/clinical/clinical-guidance/practice-advisory/articles/2023/07/adjuvant-human-papillomavirus-vaccination-for-patients-undergoing-treatment-for-cervical-intraepithelial-neoplasia

 

 

Share this:

  • Share on instagram (Opens in new window) instagram
  • Share on facebook (Opens in new window) facebook

Like this:

Like Loading…
Szerzőmdginkojanuár 18, 2026január 18, 2026Kategória:védőoltások

Várandósság alatt javasolt vizsgálatok

Viszonylag röviden szeretném összefoglalni, hogy milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni a várandósság alatt.
Első trimeszter:
  • Terhességet megállapító ultrahang
    • Utolsó menzesz első napjához képest 6 héttel később érdemes erre a vizsgálatra elmenni, ekkor már élő embryot láthatunk.
    • Ezen az ultrahang vizsgálaton azt állapítjuk meg, hogy a terhesség méhen belül helyezkedik-e el, illetve normál esetben méhen belül egy petezsákot láthatunk benne szikhólyaggal, embryoárnyékkal és a szívcső pulzációját is láthatjuk.
  • Védőnő – terhesgondozási kiskönyv
    • A védőnőhöz terhességmegállapítást követően érdemes elmenni, várandósgondozási kiskönyvet ekkor kapják meg a kismamák.
  • Vércsoport ellenanyagszűrés
  • Vér illetve vizelet laborvizsgálata
  • Hepatitis illetve szifilisz szűrés
  • Háziorvosi vizsgálat – EKG
  • Fogorvosi szűrővizsgálat
  • 11-13. Héten genetikai ultrahang
  • Kombinált teszt/integrált teszt/ non-invazív prenatális tesztelési módszerek
    • Kombinált teszt :ultrahangvizsgálat + vérvizsgálat (free-bétaHCG, PAPP-A)
      • Terhesség 11 hét + 3 naptól 14 hét + 0 napig elvégezhető
      • 10-ből közel 9x kiszűri a Down syndromát
    • Integrált teszt :
      • kétlépcsős vérteszt
        • 12-13 hetesen a Ultrahang + vérvétel (PAPP-A)
        • 16 hetesen ultrahang + vérvétel (AFP, bHCG, szabad-ösztriol, inhibin)
      • 92-95% hatásfokkal képes a genetikai rendellenességeket kiszűrni
      • Hátránya hogy, csak a 17-18. terhességi héten ad eredményt.
    • non-invazív prenatális tesztelési módszerek, amelyek a magzati gének anyai vérben történő vizsgálatát teszik lehetővé pl. prena teszt
    PrenaTeszt Alap PrenaTeszt Optimum PrenaTeszt plus
    Down-kór (21-es triszómia) egyszeres illetve ikerterhesség egyszeres illetve ikerterhesség egyszeres illetve ikerterhesség
    Edwards-kór (18-as triszómia) egyszeres illetve ikerterhesség egyszeres illetve ikerterhesség
    Patau-kór (13-as triszómia) egyszeres illetve ikerterhesség egyszeres illetve ikerterhesség
    Nemi kromoszóma-rendellenesség egyszeres terhesség egyszeres terhesség
    Ritka autoszomális rendellenességek 1-22 egyszeres illetve ikerterhesség
    opcionális: DiGeorge-szindróma – 22q11.2 deléció egyszeres terhesség egyszeres terhesség
    opcionális: Magzat neme (12. terhességi kortól) egyszeres illetve ikerterheeség egyszeres illetve ikerterhesség egyszeres illetve ikerterhesség
    Az ikerterhességekben  a magzatok nemének meghatározása, csak abban a formában történik, hogy a vizsgálat jelzi az Y kromoszóma jelenlétét, ami legalább egy fiú magzatot jelent.
  • További vegezhető vizsgálatok
    • cytologia
      TORCH Toxoplasma gondii, „Others” (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok
    Második trimeszter:
  • 18-20 hetesen genetikai ultrahang
  • Vér illetve vizelet laborvizsgálata, vércsoport ellenanyagszűrés
  • Cukorterheléses vizsgálat
    • vérvétel éhgyomorra, majd 75 gramm cukoroldat megivását követően 120 perccel később ismét vérvétel.
      Ezt követően a két levett vérminta laborban történő vércukorszintjének meghatározása történik terhességi cukorbetegség kizárása céljából.
      Amennyiben családban inzulinos (1-es típusú) cukorbetegség nem fordult elő, illetve a kismamának nincs inzulin rezisztenciája vagy cukorbetegsége, akkor 24-26 hetesen történik a vizsgálat
      ha ezen betegségek vagy családi anamnézisben egyes típusú cukorbetegség van, akkor 16 hetesen célszerű a vizsgálatot elvégezni.
    Harmadik trimeszter:
  • 30-32 hetesen ultrahang vizsgálat
  • 36-38 hetesen ultrahang vizsgálat
  • 36 hetesen vércsoport ellenanyagszűrés, vér illetve vizelet laborvizsgálata
  • hetente CTG
    • Alacsony kockázatú terhesség esetén 38. héttől,
      magas kockázatú terhesség esetén 36. héttől
  • 36 hetesen GBS (streptococcus agalactiae) szűrés – ez egy hüvelykenet vizsgálat, hüvelyváladék tenyésztés, amennyiben az eredménye pozitív, tehát a hüvelyből vagy anogenitális régióból kimutatható a baktérium, vajúdás alatt az anya antibiotikumot kap, hogy a magzat ne fertőződjön a szülőcsatornában történő áthaladás során.
  • Betöltött 40. héttől minden nap CTG, 2 naponta ultrahang – flowmetria (áramlásmérés)
  • Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkooktóber 15, 2021október 25, 2021Kategória:várandósság

    Meddőség huszonévesen- 3. rész – PCOS

    … folytatva az előző két meddőségről szóló bejegyzésem, most a Policisztás Petefészek (Ovárium) Szindrómáról írok.

    Volt az a bizonyos egy év, ami mit sem sejtve rózsaszín ködben telt. Nagyrészt rózsaszín ködben, mert olyan 6-8 hónap elteltével már kezdtem aggódni, de egy év után vált igazán élessé a helyzet.

    Ekkor kopogtattunk a meddőségen. Nagy elhatározás ez egy pár életében. Tulajdonképpen olyan, hogy most akkor jöjjön aminek jönnie kell, de tudnunk kell, hogy mi van a háttérben, miért nem jön a baba.

    Hat héttel később már kitisztult a kép. A sok-sok pici eltérésből összeállt a puzzle. PCOS, inzulinrezisztencia és pajzsmirigyalulműködés. Nálunk ezek voltak az akadályok, amikkel szembe kellett nézni.

    A policisztás ovárium szindrómának 3 vezető tünete van, melyekből ha egy fogamzóképes korban lévő nőnél 2 jelen van, az diagnosztikus, vagyis onnantól már azt mondjuk, hogy PCOS-ja van, függetlenül attól, hogy a 3. vezető tünet nincs jelen. Ez a 3 tünet a policisztás petefészek maga, amit ultrahangon látunk, az androgén hormonok emelkedett szintje, valamint oligo-/ anovulációs ciklusok.

     

    Az emelkedett androgén hatású hormonok (tesztoszteron, androszténdion) miatt a férfias szőrnövekedés és kopaszodás is megjelenhet.

    Az anovulációs ciklusok során nem történik meg a tüszőrepedés, így nem lesz petesejt, ami megtermékenyülhetne. Anovulációs ciklusok előfordulhatnak rendszeres havi vérzés mellett is, így rejtve maradhat, ha nincs egyéb tünet.

    További jellemzők még az LH szint emelkedés, az ösztrogén szint csökkenése. A ciklus időtartama megnyúlhat, akár hosszabb lehet, mint 35 nap, így egy évre kevesebb ciklus jut. PCOS-ban van, hogy egy évre kevesebb, mint 8 ciklus esik.

    A PCOS mellett gyakran előfordulhat inzulinrezisztencia és testsúlygyarapodás.

    Nálam a PCOS-nak látható tünete nem volt. Ennek ellenére, amint betettem a lábam a meddőségre, szinte azonnal szembe is jött ez a diagnózis.

    Az első ultrahang vizsgálat során ott „integetett” a petefészkenként több, mint 12 tüsző.
    Az első vérvétel során kiderült, hogy emelkedett androgén hormonszintjeim vannak.
    És a 3. vezető tünet is jelen volt, anovulációs ciklusaim voltak, vagyis nem történt meg a tüszőrepedés.

    Mindez önmagában még nem predesztinálja, hogy csak lombik eljárás során lehet gyerekem. A ciklus ultrahangos követése és megfelelő gyógyszeres kezelés is eredményt hozhat, majd a következő lépés az inszemináció, szintén gyógyszerekkel és ciklusmonitorizálással. Nálunk ezek nem hozták meg a várva-várt babát, viszont hála a lombik eljárásnak, orvosaimnak és a tudománynak, nekem is megadatott, hogy anyuka lehessek.

    Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 26, 2021március 26, 2021Kategória:meddőség-lombik

    Szülés után – Az 1. hat hét történései

     

    A szülés utáni 6 hetes időszak a gyermekágyas időszak. Szülés utántól a 7. napig korai-, a 7. naptól a 6. hét végéig késői gyermekágyról beszélünk.

    Milyen változások történnek az anya szervezetében ebben az időszakban?

    1. Hormonális változások
    2. Involutio
    3. Evolutio
    4. Sebgyógyulás

    Hormonális változások:

    Ösztrogén: 3 órával a szülés után a szülés előtti érték 10%-ára csökken, mely tovább csökken a 7. napig. (Szülés utáni 3. napon kb a luteáris fázisnak megelelő, 21 nappal a szülést követően pedig a folliculáris fázisnak megfelelő szint)

    Humán Placentáris Laktogén: szülés után 1 nappal már szinte 0-ra csökken.

    Prolaktin: szülés után kissé csökken, majd nő.

    TSH: szülés utáni 1. két héten csökken, majd kissé emelkedik, 3. héten kb a follicularis fázisnak megfelelő szintet ér el.

    Involutio:

    Az involutio során az anya szervezetében olyan változások zajlanak, melyek során a várandósságot megelőző állapot áll vissza.

    Involutio/ uterus (méh)

    Terhesség során a méh tömege és mérete jelentősen megnő.

    Ennek okai:

    • ösztrogén
    • progeszteron
    • magzat és magzatvíz feszítő hatás

    Méh involutio okai

    • A terhesség során fennálló bő vérellátás csökkenése
    • Proteolitikus enzimek (kollegenáz) termelődés fokozódása
    • Gyermekágyi kontrakciók (méhösszehúzódások), oxytocynhatásra
    • Ingerek – oxytocin – méhösszehúzódás
    • Mik ezek az ingerek? Szoptatási vágy, emlőbimbó mechanikai ingerlése, szoptatás)
    • Méhizomsejtek méretbeli (nem pedig számbeli) csökkenése

    A méh involutioja során a méh fundusa a szülést követő 1. napon a köldök alatt egy harántujjal, 2. napon 2 hatánt ujjal, 3. napon 3 harántujjal, az 5. napon a köldök és a symphysis között, 10. napon symphysis magasságában. Élettani körülmények között (normál esetben) a szülést követő 2. hét végére a méh a hasfal felől már nem tapintható.

    A hüvely involutioja:

    A hüvely fala kb. a 3. hét végére visszanyeri eredeti tónusát, valamint a hüvelybemenettel együtt terhesség előtti felépítését.

    A medencefenék izmai fokozatosan nyerik vissza eredeti tónusukat kb. fél év alatt.

    Az ösztrogén és a progeszteron szintek a szülést követően csökkennek, az FSH és LH pedig nő.

    Szoptatás során a ún. FSH refrakter petefészek állapot alakul ki, így lesz „fogamzásgátló” hatású a szoptatás.

    Ez azért nem azt jeletni, hogy szoptatás alatt kizárt a teherbeesés.

    Húgyuti szervek involúciója.

    Véralvadás:

    A szülés és a szülést követő hetek fokozott thrombozis rizikóval járnak.

    Gyomor-bélrendszer:

    Szülést követő 3-4. napig előfordulhat székrekedés.

    Sebgyógyulás:

    A méh belfelszínén, a placenta tapadási helyén, a hüvelyben, az esetleges gátsérülés vagy gátmetszés sebe.

    Gyermekágyi folyás (lochia)

    A lochia kezdetben sötétvörös ún. Cruenta, 2-3 nap alatt vörössé válik ún sanguinolenta, kb a 2. héttől véres-savós, ún. fusca, majd a 3. héttől sárgásfehér, ún. serosa.

    Evolutio:

    Mammogenesis :

    Mik a mammogenesisért felelős hormonok? Ösztrogének, progeszteron, prolaktin, humán placentáris laktogén, inzulin, IGF-1, kortizol, EGF.

    Várandósság során az ösztrogénszint megemelkedik, ennek hatására az emlőben a mirigykivezető csövek száma megnő. Az adenohypophysisben pedig fokozódik a prolaktin kiválasztása. A progeszteron hatására az emlő állománya és vérellátása is megnövekszik. Az aktív, tejet elválasztó funkciójú szövetek a terhesség során fejlődnek ki.

    Várandósság során a magas öszrogén- és progeszteronszintek gátolják az alveoláris sejtek prolaktinra adott válaszát.

    Az utolsó 12 hét alatt előtejtermelés (colostogeneis) jelenik meg, az emlőbimbóból nyomásra előtej ürül.

    Tejtermelés (galactogenesis)

    Szülét követő 3.-4. napra az ösztrogén és progeszteron szintek csökkennek, így a prolaktin tejtermelést serkentő hatását már nem tudják gátolni, megkezdődik a tejtermelés. A prolaktin pedig a tejbelövelésért felelős.

    Galactokinesis

    A mellbimbó (illetve a külső nemi szervek) mechanikai ingerlése oxytocin kiáramlást okoz (a hypophysis hátsó lebenyéből). Sz oxytocin hatására pedig az emlőbimbóból tej ürül.

    Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

     

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 26, 2021Kategória:szülés után

    Újraélesztés – csecsemő/gyermek/felnőtt

    Csecsemő újraélesztés

    Gyermek újraélesztés

    Felnőtt újraélesztés

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 26, 2021Kategória:csecsemő/gyermekbiztonság

    Bárányhimlő – a várandósság szempontjából is nézve

    Bárányhimlő (legfontosabb infók)

    • Varicella zoster vírus (VZV) okozza.
    • Nagyon fertőző, pattanásszerű kiütéseket (kezdetben pattanásszerű hólyagok, majd hegek, pörkök), levertséget, lázat okoz általában.
    • Arcon/hason/mellkason/háton kezdődnek általában a viszkető kiütések, melyek testszerte elterjedhetnek, akár 250-500 kiütés is megjelenhet testszerte.
    • A kiütések ráterjedhetnek a szemhéjakra, szájba, genitáliákra (nemi szervekre).
    • A bárányhimlő súlyos lefolyású is lehet, különösen kisbabáknál, felnőtteknél, immunrendszert gyengítő álllapotokban.
    • A kiütések különböző stádiumokban egyszerre is jelen lehetnek (folyadékkal telt hólyagoktól pörkig). Kb. egy hét alatt alakulnak a hólyagok pörkké.

    Hogyan, mikor fertőz a bárányhimlő?

    • Hogyan? Cseppfertőzéssel illetve kontakt útján is terjed. A bárányhimlő kórokozóját a varicella zoster virust tartalmazzák az orr és garatváladék, vér valamint a bárányhimlős hólyagok váladékai, így az általuk szennyezett kézzel, tárgyakkal (pohár, cumi, cumisüveg, játékok…) , vagy a levegőbe kerülve (köhögés, tüsszentés…) is fertőzhetnek.
    • Mikor? 1-2 nappal a kiütések megjelenése előttől, odáig, ameddig nem pörkösödnek a hólyagok (megjelenésüktől kb. 5-7 nap).
    • Mi a lappangási idő és mennyi ez? A lappangási idő az az idő, ami a bárányhimlővel történő találkozástól (expozíció) a tünetek kifejlődéséig tart, leegyszerüsítve tehát, az az idő, amikor az adott személy már bárányhimlős, de még nem tud róla. Lappangási idő: 10-21 nap
    • Bárányhimlő után… további védettség kérdése? Ha valaki egyszer átesett a bárányhimlőn, életreszóló védettség alakul ki, többször valószínűleg nem kapja el. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy annak ellenére, hogy valaki már átesett a bárányhimlőn, mégis elkapja újra.

    Mik a bárányhimlő szövődményei?

    • A bőr illetve egyéb szövetek streptococcus A  (Str. pyogenes) által okozott felülfertőződései, pl. ótvar…
    • Tüdőgyulladás
    • Agyvelőgyulladás (fejfájás, zavartság, görcsök)… idegrendszeri maradványtüneteket hagyhat maga után a gyógyulást követően
    • Kisagyi egyensúlyzavar mely a kisagy gyulladásának következménye (akaratlagos mozgások kivitelezése közben hányinger, hányás, remegés, beszédzavar… 2-3 hét alatt spontán gyógyul)
    • Reye szindróma (hányinger, hányás, zavartság, letargia, kóma, halál). Az aspirin adása könnyen provokálja a Reye szindróma kialakulását, így aspirint tilos gyereknek adni!
    • Középfülgyulladás
    • Májgyulladás
    • Vérmérgezés
    • Folyadékvesztés
    • Szívizomgyulladás
    • Csontvelőgyulladás
    • Vérképzőrendszeri eltérések

    A bárányhimlő ritka szövődménye a stroke. A bárányyhimlőt követő egy évben 3x gyakrabban fordul elő, az esetek száma egyre nő.

    Sokan olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy kórházi kezelésre szorulnak, továbbá halált is okozhat a szövődményes bárányhimlő.

    Herpes zoster – övsömör

    Hónapokkal, évekkel a bárányhimlő után, bárányhimlőn átesettek kb. 15%-ában fordul elő. Ennek oka az, hogy a bárányhimlő lezajlása után az azt okozó VZV visszahúzódik az érzőideg dúcokba, ahol normál immunállapotban inaktív állapotban van. Az immunstátusz gyengülése esetében a VZV aktiválódhat, kiszabadul az érzőideg dúcokból és a jellemző elváltozásokat ún. dermatómák (1-3dermatoma) a bőr egy szelete/ csíkja, ami az adott érzőideg beidegzési területén okozza, általában csak az egyik oldalon. Orvosi konzultáció, kivizsgálás javasolt az övsömör megjelenése után.

    Kiknél nagyobb a szövődményes bárányhimlő valószínűsége?

    • Újszülöttek
    • Serdülők
    • Felnőttek
    • Várandósok
    • Immungyenge állapotok (HIV/AIDS, tumoros állapotok, szervtranszplantáción átesettek, kemoterápiás kezelés alatt állók, immunszuppresszív kezelést kapók, hosszasan szteroidokat szedők)

    A kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal milyen tünetek jelentkezhetnek?

    • Hőemelkedés, láz
    • Torokfájás
    • Fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet
    • Étvágycsökkenés/ étvágytalanság
    • Fejfájás

    A várandós anyukára nézve milyen kockázatokkal kell számolni bárányhimlő esetén?

    Bárányhimlő szövődményei, pl. tüdőt érintő szövődmények, máj- és idegrendszeri szövődmények valószínűsége nagyobb.

    Várandósság alatti bárányhimlő esetében milyen veszélyek fenyegetik az embryot/magzatot, a születendő kisbabát?

    Ebben a kérdésben a legfontosabb tényező az idő, tehát, hogy a várandós nő a terhességének mely szakaszában, hányadik hetében fertőződik.

    • Első 20 hétben (különösen 8-20): congenitalis varicella syndroma (veleszületett bárányhimlő szindróma) : végtagfejlődési rendellenesség, hegesedések a bőrőn, központi idegrendszer fejlődési rendellenességei (agy atrófia- agysorvadás, agy fejlődésének hiányosságai, microcephalia- kisfejűség, szem gyulladása, mentális retardáció- csökkent szellemi tevékenység, paralízis- bénulás).
    • Ha a szülést megelőző kb. 5 nap során, valamint a postpartum (szülést követő) 48 órában alakul ki a bárányhimlő, az újszülött valószínűleg az ún. NEONATÁLIS VARICELLA- val fog megszületni, ami egy életveszélyes állapot. Az újszülött 10-12 napos korára súlyos fertőzésre lehet számítani, mely kezelés nélkül 30%-ban halálos.

    Ha egy korábban bárányhimlőn át nem esett nő a várandóssága során találkozik a bárányhimlővel, azonnal érdemes a kezelő orvosához fordulni, hogy mérlegeljék, hogy mit lehet a továbbiakban tenni az anya és a születendő kisbaba egészségének érdekében.

    Milyen lehetőségek vannak ha az anyuka tudomása szerint ezt megelőzően nem találkozott bárányhimlővel, most viszont várandósan igen?

    Egy egyszerű vérvételt követően a vér vizsgálata során a bárányhimlő ellen termelt ellenanyagokból (továbbiakban varicella IgM, varicella IgG) továbbá a vírus kimutatásával megállapítható, hogy volt-e vagy ténylegesen nem volt azidáig bárányhimlős a kismama, illetve megállapítható, hogy jelenleg báranyhimlős-e. Ebben a pontban én most 2 vizsgálatot említek, az egyik a SZEROLÓGIA, a másik pedig a PCR vizsgálat.

    • A szerológia során a vírus ellen a szervezetünkben termelődő ellenanyagokat vizsgálják. Durván leegyszerűsítve ha a varicella IgM szintje magas, az most zajló bárányhimlő fertőzésre utal, ha a varicella IgG szintje magas az pedig korábban lezajlott fertőzésre utal. Az IgG értékéből lehet következtetni az esetleges védettségre, védettség szintjére korábban lezajlott bárányhimlő fertőzés esetén.
    • A szerológiát érdemes terhesség előtt elvégeztetni, még a babatervezés fázisában, hogy ellenőrizzük a védettség szintjét, továbbá ha nem megfelelő a védettség még a terhességet megelőzően lehetőség legyen a bárányhimlő elleni védőoltás beadására. Ha nem megfelelő a védettség szintje és a gyermeket tervező nő a védőoltás mellett dönt, akkor az oltástól számítva 1 hónapig nem javasolt teherbe esni. (mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés).Terhes nő nem kaphat bárányhimlő elleni védőoltást. Egy személyes megjegyzés: Az első terhességem előtt, valamint a 2 terhesség között is elvégeztettem a vizsgálatot.
    • A PCR (polymerase chain reaction) során magát a vírust lehet kimutatni. Ezt a vizsgálatot akkor érdemes elvégezni, ha feltételezhető, hogy a várandós nő találkozott bárányhimlőssel, de még nincs tünete a várandósnak. (Egy várandós nő feltételezhetően direkt nem találkozik bárányhimlőssel, ilyen akkor fordulhat mégis elő, ha a bárányhimlős a várandóssal történő találkozáskor még nem tud róla, hogy bárányhimlős, de esetlegesen fertőzhet.) Ennek a vizsgálatnak azért van jelentősége ebben az esetben, mert a várandós ha kimutatták már a szervezetéből a bárányhimlőt, de még nem alakultak ki a betegség tünetei, akkor egyéb tényezőket figyelembe véve az orvos mérlegeli a további terápiás lehetőségeket, melyek az immunglobulin készítmények, továbbá egyéb gyógyszeres kezelés, amik ha még időben vagyunk megvédhetik a várandós nőt és a fejlődő babát a súlyosabb következményektől. Itt is az idő a legfontosabb tényező, ha a várandós anyuka találkozott bárányhimlőssel, akiről a találkozás után derült ki, hogy bárányhimlős, érdemes mielőbb konzultálni a terhesgondozást végző orvossal.

    Megelőzés: VÉDŐOLTÁS – Varilrix, Varivax

    Mik a legfontosabb tudnivalók az oltásról?

    • Élő attenuált (legyengített) varicella-zoster vírust (VZV) tartalmaz
    • Egészséges embereknél az oltás nem okoz bárányhimlőt
    • Varilrix 9 hónapos kortól, Varivax 12 hónapos kortól
    • Az oltás következtében a szervezet ellenanyagokat termel, mely védettséget nyújt a bárányhimlővel szemben.
    • A bárányhimlő elleni védőoltás nem biztos, hogy kialakítja a teljes védettséget, de ha a bárányhimlő az oltás ellenére mégis kialakul, az valószínűleg enyhébb és szövődménymentes lesz.

    Ki nem kaphat oltást?

    • Ha neomicinre, vagy az oltás bármely alkotójára érzékeny.
    • Ha allergiás reakció lépett fel korábban az oltás bármely összetevőére.
    • Ha lázas.
    • Ha terhes.
    • Ha immunhiányos állapota van.
    • Ha immunrendszert gyengítő gyógyszert szed.
    • Az immunrendszer védekezőképességének függvénye az oltás beadhatósága.

    Oltást követően egy hónapig nem javasolt teherbe esni, olyannyira nem, hogy fogamzásgátlóval szükséges védekezni.

    (mayoclinic.org szerint a 2. dózis oltás után 3 hónapig nem javasolt a teherbeesés).

    Miről beszéljen orvosával mindenképpen az oltás beadása előtt?

    • Minden vény nélkül kapható készítményről, amit az utóbbbi időben szedett.
    • Vényköteles gyógyszerekről, amiket az utóbbi időben szedett.
    • Különösen acetilszalicilsav (szalicilát) készítmények közelmúltban történő alkamazásáról.
    • A szalicilátoknak különösen nagy a jelentősége az oltás szempontjából, szalicilátkezelés után az oltást 6 héttel el kell halasztani a Reye syndroma elkerülése végett.

    Varilrix – hogyan – mikor – kinek – hányszor?

    • Mikortól?  9 hónapos kortól
    • 9 hónál idősebb 12 évnél fiatalabb (2 oltás)
    • 13 éves vagy idősebb (2 oltás)

    Az 1. oltás után a 2. oltást kb. 6 héttel később érdemes beadni (4 hétnél korábban ne).

    Mint minden oltásnak, a bárányhimlő oltásnak is lehetnek szövődményei, az oltási szövődmények azonban ritkák, viszont a bárányhimlő fertőzés okozta szövődmények súlyosabbak és sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő.

    Varivax – hogyan – mikor – kinek – hányszor?

    • Mikortól? 12 hónapos vagy annál idősebb (kivételes esetben, bizonyos helyzetekben 9 hónapos kortól)
    • 12 hónapostól 12 èves korig 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás között 12 hét különbséggel.
    • 13 éves vagy annál idősebb serdülő/ felnőtt számára 2 oltás javasolt, az 1. adag oltás és a 2. adag oltás közt 4-8 hét különbséggel.

    Fontos, hogy az oltás hűtőben 2-8  fok között tárolandó, a gyógyszertár és a hűtő között pedig célszerű hűtőtáskában szintén 2-8 fok között tárolni.

    A védőoltással megelőzhető betegségeket érdemes kivédeni!

    Védőoltás!

    bárányhimlő

    Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 27, 2021Kategória:várandósság, védőoltások

    Agyhártyagyulladás – meningitis

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 26, 2021Kategória:védőoltások

    HPV – méhnyakrák

    A méhnyakrák megelőzésének két fontos pillére van. Az egyik a rendszeres szűrővizsgálat (a nemi élet kezdetétől, évente), a másik a védőoltás. A megelőzés akkor hatékony igazán, ha teljesül a védőoltás és a rendszeres szűrővizsgálatok is.

    A humán papilloma vírus (HPV) által okozott betegségeket 3 féle védőoltással tudjuk megelőzni. Fontos, hogy a nemi élet megkezdése előtt kerüljön beadásra az oltás. Ez azért fontos, mert a nemi élet megkezdése előtt kisebb a valószínűsége, hogy találkozott már az illető az adott HPV típusokkal, így az oltás ki tudja alakítani a védettséget az adott típussal szemben.

    HPV tipizálás: 

    A méhszáj felszínéről és a méhnyakból speciális eszközzel gyors fájdalommentes (kicsit kellemetlen) vizsgálat során mintát vesz az orvos, majd a minta tipizálásra kerül. Ez alapján megmondható, hogy az adott páciens milyen HPV típusokkal találkozott. Az oltás szempontjából érdemes tipizálni, ha esetleg idősebb, már nemi életet élő páciensről beszélünk.

    Ha nem az oltás szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor azoknál a pácienseknél kerülnek HPV-tipizálásra a minták, akiknél a méhnyakon citológiai eltérés van. A további kezelés szempontjából fontos a tipizálás. Más a „kotta” ha alacsony-, és más ha magas rizikójú HPV típusok vannak jelen.

    HPV 16- szájüregi rák

    Az orális szex során a HPV a szájüregben is hozzájárulhat tumoros elváltozások kialakulásához. A három, jelenleg elérhető védőoltás bármelyikével megelőzhető a HPV-16 fertőzés.

    A HPV fertőzés spontán meggyógyulhat, ebben az esetben nem okoz problémát, de van, hogy állandósul a fertőzés és különböző szemölcsök illetve tumoros elváltozások kialakulásában szerepet játszik.

    Az ismert HPV típusok 2 nagy csoportba sorolhatók. 

    • Alacsony rizikójú törzsek (6,11)

    Az alacsony rizikójú törzsek a szemölcsök kialakulását segítik elő.

    • Magas rizikójú törzsek (16,18,31,33,35,39,45,51,52,56,58,59,66,68)

    A magas rizikójú törzsek szerepe legjelentősebb a méhnyakrák (nők) esetében, de  fontos megemlíteni a további tumoros elváltozásokat, melyekben (mindkét nem esetében) szerepe van. Ezek a szájüregi tumoros elváltozások, anális tumorok, genitális régiót érintő tumoros elváltozások.

    HPV és a fiúk/férfiak

    A HPV oltást a fiúknak/férfiaknak is érdemes megkapni. Egyrészt, mert a nemi élet során „megy a ping-pong a HPV-vel”, másrészt pedig a férfiak esetében is hozzájárulhat a HPV fertőzés különböző betegségek kialakulásához, úgy mint:

    1. Szemölcsök: hímvesszőn, analisan
    2. Tumoros elváltozások: szájüregben, hímvesszőn, analisan

    Védőoltások:

    1. Cervarix: Humán papillomavírus vakcina [16-os és 18-as típus] (rekombináns, adjuvánssal adszorbeált)
    1. Silgard: Humán papillómavírus vakcina [6-os, 11-es, 16-os, 18-as típus] (Rekombináns, adszorbeált)
    1. Gardasil 9: Humán papillómavírus 9-valens vakcina (rekombináns, adszorbeált)

    Cervarix: 

    Humán papillomavírus vakcina [16-os és 18-as típus] (rekombináns, adjuvánssal adszorbeált):

    • 9 éves kortól
    • Mi ellen véd? HPV-16 és HPV-18
    • Mit okozhat a HPV-16, HPV-18? A HPV-16 és HPV-18 felelősek a méhnyakrák esetek kb. 70%-áért és a vulva, valamint a hüvely HPV-vel összefüggő rákmegelőző elváltozásainak 70%-áért.
    • Nem nyújt védelmet azok számára, akik HPV-16 vagy -18 fertőzés okozta betegségben szenvednek, vagy az oltás időpontjában már HPV-16 vagy -18 típusú Humán papillomavírussal fertőzöttek.
    • Hány védőoltást adnak be?

    9-14 éves kor esetén 2 oltás

    1. Tetszőlegesen választott időpont
    2. 5-13 hónappal az első oltás után

    15 év vagy annál idősebb esetén 3 oltás

    1. Tetszőlegesen választott időpont
    2. Egy hónappal az első oltás után
    3. 6 hónappal az első oltás után

    Silgard:

    Humán papillómavírus vakcina [6-os, 11-es, 16-os, 18-as típus] (Rekombináns, adszorbeált)

    • Mi ellen nyújt védelmet? HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusai által okozott  megbetegedések
    • Mit okozhatnak a HPV-6, HPV-11, HPV-16, HPV-18? méhnyak, szeméremtest és hüvely rákmegelőző állapotait, végbélnyílás rákmegelőző állapotai, nemiszervek szemölcsei férfiaknál és nőknél, méhnyakrák és a végbélnyílás rák.
    • A HPV 16-os és 18-as típusai felelősek a méhnyakrákos megbetegedések hozzávetőleg 70%-áért, a végbélnyílás rák esetek 75-80%-áért, a szeméremtest és hüvely HPV okozta rákmegelőző állapotának 70%-áért, valamint a végbélnyílás HPV okozta rákmegelőző állapotainak 75%-áért. A HPV 6-os és 11-es típusai felelősek a genitális szemölcs megbetegedések kb. 90%-áért.
    • Mire nyújt védelmet ez az oltás? 16-45 éves nők és 16-26 éves férfiak számára, klinikai vizsgálatokban bizonyított védelmet nyújtott a HPV 6, 11, 16 és 18 okozta megbetegedések ellen.
    • 2 féle oltási séma

    1 (9-13 éves korig)

    1. oltás választott időpontban
    2. oltás az első oltás után 6 hónappal

    2 (14 éves kor felett)

    1. oltás választott időpontban
    2. oltás az első oltás után 2 hónappal
    3. oltás az első oltás után 6 hónappal

    Gardasil 9:

    Humán papillómavírus 9-valens vakcina (rekombináns, adszorbeált)

    • Mi ellen nyújt védelmet? A HPV 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típusai által okozott megbetegedések ellen nyújt védelmet.
    • Mik a HPV- (6,11,16,18,31,33,45,52,58) típusok által okozott betegségek? méhnyak, szeméremtest és hüvely rákmegelőző állapotai és rákos megbetegedései, valamint férfiaknál és nőknél a végbélnyílás rákmegelőző állapotai és rákos megbetegedései, és a nemi szervek szemölcsei.
    • 2 féle oltási séma

    1 (9-14 éves fiúk és lányok)

    1. oltás választott időpontban
    2. oltás az első oltás után 5-13 hónap múlva

    2 (15 éves kor felett, fiúk és lányok)

    1. oltás választott időpontban
    2. oltás az első oltás után 2 hónappal
    3. oltás a 2. oltás után 4 hónappal

    A méhnyakrák megelőzésének két fontos pillére van. Az egyik a rendszeres szűrővizsgálat (a nemi élet kezdetétől, évente), a másik a védőoltás. A megelőzés akkor hatékony igazán, ha teljesül a védőoltás és a rendszeres szűrővizsgálatok is.

    Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 26, 2021Kategória:védőoltások

    Magyar Oltási Rend Kisokos

    Röviden szeretném összefoglalni, amit szerintem érdemes tudni a kötelező védőoltásokról.

    (A választható oltásokról egy későbbi bejegyzésben fogok írni)

    • BCG: Bacillus Calmette- Guérin
    • Mi ellen véd? tuberculosis (tüdőgümőkór)
    • Megjegyzés:  élő, attenuált ( legyengített ) kórokozó
    • Mikor? 0-4 hó
    • DTPa: diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag
    • Mi ellen véd? (torokgyík-merevgörcs-szamárköhögés)
    • Mikor? 2,3,4,18 hó, 6 év,
    • Hib: Haemophilus influenzae B elleni oltóanyag
    • Mi ellen véd? A Haemophilus influenzae B által okozott gennyes agyhártyagyulladásra, gégefedőgyulladásra. Gennyes agyhártyagyulladást más kórokozók is okozhatnak, de a védőoltás bevezetése előtt csecsemőkorban az egyik leggyakoribb kórokozó volt a Haemophilus influenzae B, ezért kell védőoltással védekezni ellene.
    • Mikor? 2,3,4,18 hó
    • IPV: inaktivált poliovírus vakcina
    • Mi ellen véd? járványos gyermekbénukás
    • Mikor? 2,3,4,18 hó, 6 év
    • PCV13: 13-valens konjugált pneumococcus vakcina
    • Mi ellen véd? 13 féle Streptococcus pneumoniae baktérium által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), vérmérgezés (szepszis), agyhártyagyulladás (meningitis). Ezeket a betegségeket más kórokozók is okozhatják, így ezeknek a betegségeknek azon hányadára nyújt védelmet az oltás, melyet az oltásban lévő 13 leggyakrabban előforduló Str. pneumoniae baktériumok okoznak.
    • Mikor? 2,4,12 hó
    • MMR: morbilli-mumpsz-rubeola elleni oltóanyag
    • Mi ellen véd? kanyaró-mumpsz-rózsahímlő
    • Megjegyzés: élő, attenuált ( legyengített )
    • Mikor? 15 hó, 11 év ( általános iskola 6. osztály )
    • dTap: diftéria-tetanus- accelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára
    • Mi ellen véd?  emlékeztető oltás, a torokgyík, merevgörcs, rózsahímlő
    • Mikor? 11 év ( általános iskola 6. osztály)
    • Hepatitis B: fertőző májgyulladás
    • Mi ellen véd? fertőző májgyulladás
    • Mikor? 12 év (általános iskola 7. osztály)
    • HPV: humán papilloma elleni oltóanyag
    • Mi ellen véd? A HPV elleni védőoltás a legveszélyesebb, leggyakrabban betegségeket okozó típusok ellen nyújt védelmet.
    • Megjegyzés: A HPV-nek több mint 130 ismert típusa ismert. A HPV elleni védőoltás a legveszélyesebb, leggyakrabban betegségeket okozó típusok ellen nyújt védelmet.
    • Mit okoz a HPV? Méhnyakrák, bőrdaganatok, jóindulatú hámelváltozások, premalignus genitális lesiok, méhnyakrák, végbélrák, valamint genitális szemölcsök , szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok
    • Mikor? 12 év ( lányok, általános iskola 7. osztály )

    Igyekeztem nem a legmegrázóbb, de lehetőleg informatív képeket válogatni. Ennek ellenére szerintem így is elég felkavaró lett a képválogatás, nem véletlen, hogy ezen betegségek ellen kötelező védőoltásokkal védekezünk. Szerencsésnek érzem magam, hogy a mai világban élek, hogy most 2017-et írunk és ennyi minden ellen védekezünk kötelező jelleggel. Az itt felsoroltak csak a kötelező védőoltások, a választhatókról később írok.

    Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 26, 2021Kategória:védőoltások

    Parvo B19 a várandósság szempontjából, fókuszban a baba

    Összefoglalva

    • Ötödik betegség, fifth disease, parvo B19, erythema infectiosum, lepkehimlő
    • Lappangási idő: 4-14 (akár 21) nap
    • Terhességben veszélyt jelenthet az embryora/magzatra
    • A Parvo B19 időben történő felfedezése terhesség esetében létfontosságú a terhesség és főleg a magzat szempontjából
    • Átjut a placentán,  a magzati csontvelőben és májban erythroid progenitor sejteket támadja, meggátolja a magzati  vérképzést, vérszegénységhez, hydropshoz (magzat vizenyős állapota), magzat elvesztéséhez vezethet (az első, de akár a 2. és 3. trimeszterben is).
    • Magzat méhen belül fertőződhet.
    • Magzati vérátömlesztés lehetősége életmentő lehet!
    • Fontos a korai diagnózis!

    Általánosságban:

    • Csak embert fertőz
    • Tünetek függnek az életkortól és az általános egészségi állapottól.
    • 10-ből 2 embernél tünetmentesen zajlik, többieknél kiütések és az alább felsorol tünetek.
    • Gyereket és felnőttet is fertőzhet.
    • Általában enyhe lefolyású kiütésekkel járó betegség, mely gyermekeket fertőz, felnőttek is megfertőződhetnek.
    • Ritkább esetben polyarthropathiás szindrómát, anaemiát okozhat. Ritkán ezen tünetek hosszabb ideig fennállhatnak.
    • A parvo B19 fertőzés lezajlása után élethosszig tartó védettség alakul ki a parvo B19 vírussal szemben.

    Hogyan terjed? Cseppfertőzéssel

    • (Nyál, orr/garatváladék, vér, vér összetevői)
    • Ha valaki találkozik olyan beteggel, akinél éppen zajlik a parvo B19 fertőzés, nem biztos, hogy elkapja, még akkor sem, ha azt megelőzően nem esett át a parvo B19 fertőzésen.
    • Placentán átjut… várandós a magzatnak átadhatja.

    Gyakoribb előfordulás késő télen, tavasszal, nyár elején.

    Kisebb járványok 3-6 évente.

    Csak embert fertőz.

    Emberről kutyára/macskára nem terjed.

    A kutyák/macskák egyéb parvovirusokat elkaphatnak, amik az embert nem fertőzik, viszont a háziállatok számára van védőoltás ezen egyéb parvovirusok ellen.

    Diagnózis: szerológia, PCR

    • A szerológia során a parvo B19 ellen termelődő antitestek vérszintjét vizsgálják. Durván leegyszerűsítve: ha az IgG szint magas, az korábban átvészelt parvo B19 fertőzésre, jelenlegi védettségre utal, az IgM magas szintje pedig az aktuális megbetegedést jelzi.
    • A PCR során a vírus kimutatása zajlik. PCR segítségével a magzat fertőzöttsége is kimutatható.

    Megelőzés:

    • Nincs védőoltás vagy bármilyen gyógyszer, ami a megelőzést szolgálja.
    • A fertőződés valószínűsége azonban csökkenthető:

    -a gyakori szappanos melegvizes kézmosással

    -ha a köhögésnél-tüsszentésnél a kezét mindenki a szája és orra elé teszi

    -ha nem fogdossuk a szemünk/orrunk/szánk

    -a kontaktus kerülése az akár “csak kicsit beteg” csak kicsit “náthás” betegekkel is

    -ha betegen otthon maradunk

    Lappangási idő: 4-14 (akár 21) nap

    Tünetek:

    • Láz (15-30%), rossz közérzet, orrfolyás, fejfájás, kiütések/pirosság típusosan az arcon pillangó alakban.

    • Napokkal később főleg a karokon, lábakon, akár testszerte (mellkas, hát, farpofák) kiütések jelenhetnek meg (nem mindenkinél). Ezek a kiütések viszkethetnek, pár napon belül elhalványodnak, szélük kifejezettebbé, csipkeszerűvé válik. Általában 7-10 nap alatt elmúlnak a bőrtünetek. Ritkábban a tünetek hosszabb ideig, akár hetekig is fennállhatnak.

    Mikor fertőz?

    Az kiütesek/bőrpír megjelenése előtti napokban van a viraemia, ekkor a legfertőzőbb a betegség.

     

    Rikán (inkább felnőtt nőknél) a parvo B19 okozhat ízületi fájdalmakat (polyarthropathias syndroma). Főként kéz-, láb-, és térdízületeket érint. A felnőtteknél előfordul, hogy az 5. betegség egyéb tünetet nem, csak ízületi fájdalmakat okoz, mely általában 1-3 hét (ritkábban hosszabb idő) alatt megszűnik, hosszú távú következmények nélkül.

    Komplikációk:

    • Krónikus anémia
    • Kiknél fordul elő komplikáció gyakrabban (rizikócsoportok)?
      • Immungyenge állapotok, leukemia, tumoros állapotok, szervtranszplantáltak.

    Kiknél nagyobb a fertőzés esélye?

    -gyermekekkel foglalkozók (óvoda/iskola – gondozók/nevelők/tanárok)

    -kisgyermekes szülők

    -egészségügyi dolgozók

    Mikor érdemes parvo tesztet végezni (terhességben)?

    -találkozott parvossal vagy potenciálisan parvossal

    -beteg, parvoszerű tünetek, akár parvo B19 is okozhatta

    (-esetleg várandósság előtt, felmérni a rizikót)

    Én az 1. terhességem előtt csináltattam parvo B19 szerológiát, mert tudni szerettem volna, hogy anno valaha átestem-e parvo B19 vírusfertőzésen = védett vagyok, vagy sem. Mivel a szerológia azt mutatta, hogy nem vagyok védett, a második terhességem előtt is kértem szerológiát, ami továbbra is azt mutatta, hogy nem vagyok védett, tehát azóta sem estem át.

    A terhesség során elkapott parvovirus, ha időben diagnosztizálva van, szorosabban figyelve a magzatot, csökkenthető a magzati halálozás. A magzati károsodásnak az első és második trimeszterben nagyobb a valószínűsége, mint a harmadik trimeszterben, de a harmadik trimeszterben is előfordulhat magzati károsodás. A terhesség második felében eleve ritkább a magzat elvesztése, így a parvo nagyobb fókuszt kap a terhesség 2. felében, ahol parvo továbbra is okozhat magzati károsodást, akár a magzat elvesztését.

    Parvo B19 – a non-immun hydrops foetalis okai

    A parvovirus átjutva a méhlepényen a magzati erythroid progenitor seteket támadja, így a magzati vörösvértestek féléletideje csökken, ami vérszegénységhez (anaemia), hypoxiához, szívelégtelenséghez vezethet.

    A P-antigén a magzat myocardiumsejtjeit támadva myocarditist (szívizomgyulladás) okozhat, ami szintén szívelégtelenséghez vezet.

    Májfunkció károsodás a parvo direkt hepatocyta-károsító, valamint az parvo indirekt károsító hatás miatt (hemosiderin depozitok).

    Spontán abortusz – parvo B 19 spontán abortusz ráta

    A várandósság alatt elkapott parvo B19 a 20. hét előtt 14,8%-ban vezetett spontán abortushoz, a 20. hét után 2,3%-ban vezetett a magzat elvesztéséhez.

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3279187/

     

    Magzati hydrops ultrahang jelei

    -Ascites (hasüregi folyadékgyülem)

    -Bőr alatti vizenyő

    -Pleuralis és pericardialis folyadék

    -Méhlepény vizenyő

    Hosszú távú következmények (parvoval szövődött várandóssagból születettek)

    A parvo B19 vírus alapvetően nem teratogén.

    Eddig Ilyen eseteket írtak le: májelégtelenség, myocarditis, központi-idegrendszeri károsodás, veleszületett anomáliák(központi-idegrendszeri kár, arckoponya fejlődési rendellenessékeg, szemfejlődési rendellenességek), tanulási nehézség, neurológiai akadályozottság. Miller et al. felmérése szerint nincs több esély a parvoval szövődött terhességek esetében a maradandó károsodásra, mint a parvo nélküli terhességek esetében. (Miller et al. A felmérést 182 gyermek – 1 éves, 129 gyermek 7-10 éves között végezte.)

    http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1471-0528.1998.tb10048.x/full

    A várandósság alatti parvovirus fertőzés, a megfertőződéstől számított 8-12 hét múlva okozhat hydropsot a magzatban, így a “parvos” várandósság során az ultrahangvizsgálatokat sűrűbben végzik. (Kb. 1-2 hetente)

    A parvo okozta hydropsos magzatoknál a magzati vérátömlesztés egy felmérés szeint ~30%-ról ~6%-ra csökkentette a magzati halálozást.

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7475774

    Parvo B19 esetében fontos a korai diagnózis, majd a terhesség további szoros monitorozása, fókuszálva arra, hogy kialakul-e a magzati hydrops.

    A fertőződés szempontjából a 13-16 hetek a legkritikusabbak, a hepatikus hematopoesis (máj vérképzése) ekkor a legkifejezettebb.

    Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

    Források:

    http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1879625717300834?via%3Dihub

    https://www.cdc.gov/parvovirusb19/about-parvovirus.html

    https://www.cdc.gov/parvovirusb19/fifth-disease.html

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3279187/

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3279187/

    http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1471-0528.1998.tb10048.x/full

    https://emedicine.medscape.com/article/961063-overview#a6

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3059196/#!po=0.549451

    https://emedicine.medscape.com/article/961063-clinical#b1

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7475774

    Share this:

    • Share on instagram (Opens in new window) instagram
    • Share on facebook (Opens in new window) facebook

    Like this:

    Like Loading…
    Szerzőmdginkomárcius 25, 2021március 26, 2021Kategória:várandósság, védőoltások

    Bejegyzések lapozása

    1 2 3 Régebbi bejegyzések

    poszterek

    csecsemő újraélesztés
    felnőtt újraélesztés
    gyermek újraélesztés
    bárányhimlő
    meningitis
    HPV
    védőoltások
    Sose rázd a babát
    Magyar oltási rend
    • A méhnyakrákot HPV okozza! A HPV védőoltással megelőzhető! Szüntessük meg a méhnyakrákot!
      A méhnyakrákot HPV okozza! A HPV védőoltással megelőzhető! Szüntessük meg a méhnyakrákot!
    • Várandósság alatt javasolt vizsgálatok
      Várandósság alatt javasolt vizsgálatok
    • Meddőség huszonévesen- 3. rész - PCOS
      Meddőség huszonévesen- 3. rész - PCOS
    • Szülés után - Az 1. hat hét történései
      Szülés után - Az 1. hat hét történései
    • Újraélesztés - csecsemő/gyermek/felnőtt
      Újraélesztés - csecsemő/gyermek/felnőtt
    • Bárányhimlő - a várandósság szempontjából is nézve
      Bárányhimlő - a várandósság szempontjából is nézve
    • Agyhártyagyulladás - meningitis
      Agyhártyagyulladás - meningitis
    • HPV - méhnyakrák
      HPV - méhnyakrák
    • Magyar Oltási Rend Kisokos
      Magyar Oltási Rend Kisokos
    • Parvo B19 a várandósság szempontjából, fókuszban a baba
      Parvo B19 a várandósság szempontjából, fókuszban a baba

    Kövesd a blogot (e-mail)

    Join 10K other subscribers
    dr. Udvardi Réka, Üzemelteti a WordPress.com. Kapcsolat
    Loading Comments...
    %d